Csak hogy véletlen se unatkozzunk Agata kitalálta, hogy milyen jó lenne, ha mindenki jönne és hozna valami jellegzetes nemzeti húsvéti kaját, így tegnap délben lett Easter Breakfast nevezetű mókánk. Hát volt itt minden féle, s mivel én nem tudtam erre a dologra felkészülni, meg amugy se volt ötletem hogy mit is kéne, így mondtam hogy akkor igyunk egy felest ebéd előtt ahogy mi otthon szoktuk... Nos úgy fest, hogy ez csak nálunk szokás, ugyanis mindenki elképedt az ötlettől, hogy éhgyomorra felest dobáljon befelé. Szóval így csak kajálás után ittunk. Volt amugy valami spanyol sütiféle, ami leginkább a máglyarakás kiflijéhez hasonlít, de ők egyesével serpenyőben sütik ki a kifliket, és fahélyas cukorral szórják meg. Aztán volt holland palacsinta, ami tökugyanolyan mint a mienk, és volt vajaskenyér csokival megszórva, ami meglepő, de finom, és volt még valami piskóta is. Aztán volt még Agata levese, amit főtt tojással esznek, és leginkább citromíze van. Volt még rizssaláta is, ami elvileg tonhalas volt, bár én a tonhallal nem találkoztam benne. Szóval jól belaktunk, és utána még játszottunk egy tojásharcot is, ami annyiból áll, hogy a főttojást kell egymáshoz ütni, s akinek bereped a tojása az vesztett. Hát kb ennyi, szépvolt, jóvolt, és szerencsére Agata kitakarította maga után a konyhát, a 3 hónap alatt először, szóval ez valamelyest történelmi pillanat is volt. Ja és sikeresen elhasználták a spanyol barátjával majdnem az összes cukrom (természetesen ez anélkül történt hogy egyáltalán megkérdezték volna, hogy vehetnek-e belőle).