Hmm szóval, a tegnapi nap azzal telt nagyjából, hogy elmentem ebédelni az egyetemre, és előtte megvettem a muumit, ami annyira kacsingatott rám a legutóbb :D (Van egy muumim :D:D:D:D ) És az ebédlőben találkoztam Ágiékkal, akik a gyerkőcökkel ebédeltek, szóval csatlakoztam hozzájuk, és megismertem még egy magyart, Bélát, akivel egyébként lesz majd órám, "hócipő"zés, valamelyik kedden :D:D Aztán Ági talált nekem egy szuper plakátot a falamra, Norvégiáról, szép nagy tájkép :)
Aztán ma délben találkoztam Riitaaval, és elmentünk a tóra sífutni :) Előre szólt hogy a síléceik nincsenek jó állapotban, de gondoltam ez nem olyan nagy probléma... Hááát, hogyismondjam, inkább tapadt mint csúszott. Ami probléma. Először egy kis tóra mentünk rá, ahol találkoztam egy számomra érthetetlen jelenséggel: a tó felépítése a következő, alulról felfelé: víz, jég, víz, hó.... Hogy lehet ott víz??? Könyörgöm, -10 fok volt.... VÁÁÁ Na amikor megláttam hogy vízben cuppog a cipőm, egyből rámtört a para, hogy mivan, olvad a jég? És ha beszakad? Meg egyébként is... De hát a finnek halálnyugalommal sétálgattak rajta, szal gondoltam, ha nekik nincs okuk félni, talán nekem se kéne... Aztán átmentünk a másik tóra, ami marhanagy, és ott volt királyságos út a sífutóknak, ott egy fokkal jobban is csúszott a járgány, és kicsit lehetett is élvezni a dolgot :) JA és ami a legpoénabb volt: az úton fel kellett menni egy kb 1,5 m-es emelkedőre, majd onnan le. Felfelé menni is elég trükkös, na de lecsúszni... hát mondanom se kell hogy pusztulatosan seggreestem.... Elég vicces látvány lehetett, ahogy a botok röpködtek, én meg megyek a sílécek után seggencsúszva... Ja és ezt megismételtük visszafelé is... Szal nem lettem a sízés szerelmese. No de majd Lapföldön :) Remélem ott lesznek jól karbantartott lécek, és megtapasztalhatom a dolog szépségét is...
Főztem ma csilisbabot :) A poén az volt, hogy tegnap bevásároltam, és vettem konzerv babot és kukoricát. A babnál még eszembe volt, hogy nincsen konzervnyitónk. Mire elértem a 30 cm-re levő kukoricáig, ezt elfelejtettem. No de sebaj, ma elmentem megint a boltba, vettem nyitható kukoricát. ÉS megkívántam az ananászt, ami mellesleg nem is drága, és mire eljutottam a 30 cm-re lévő ananászokig, megint elfelejtettem, hogy bizony továbbra sincs konzervbontónk. Aztán szerencsémre Regináéknak volt egy szal tudtam élvezni az ananászomat :)
Elmentünk szaunázni az E épületbe. Hát én nem tudom de ott olyan jó a fűtés, hogy közel 100 fok volt benn, és a páratartalom miatt még melegebbnek tűnt. Hát, a 3 lépcsőből a legalacsonyabbon ücsörögtem, és ott is fullasztó volt...
Mára ennyi... Holnap indulunk Lappland :D:D:D
